Skip to content

Latest commit

 

History

History
93 lines (60 loc) · 7.65 KB

README.md

File metadata and controls

93 lines (60 loc) · 7.65 KB

Bevezetés

[Bevezetés] - [Bitcoin tárca] - [Vásárlás] - [Privát kulcs kezelés] - [AntiFUD] - [Magyar Bitcoin projektek] - [Bitcoin programozás]

__Kattints ide a gitbookként olvasáshoz__

Ez a dokumentum kezdőknek való bevezetésre szolgál saját kutatás és tapasztalatok alapján. Folyamatos fejlesztés alatt. Javaslatokat és korrekciókat szívesen veszek.

Miért Bitcoin?

  1. Cenzúrázhatatlan: senki sem tiltható el a használatától. Kormányoktól és politikától független.

  2. Engedély-nélküli: bárki részt vehet a hálózatban, az egyetlen feltétel, hogy kövesse a protokoll szabályait. Egy teljesen nyitott rendszer, nincs szükség API kulcsra vagy bármilyen engedélyre ahhoz, hogy bárki bitcoin címet generálhasson vagy tranzakciót küldhessen.

  3. Kötött mennyiség: a protokoll összesen 21 millió bitcoin (érme) létrehozását teszi lehetővé. Nincs olyan személy vagy hozzáférési szint, ami ezt a konszenzust megváltoztathatná. A létrehozott érmék száma minden időben nyílvánosan ellenőrizhető. Ezért lehet ebből egy olyan pénz, ami nem veszíti napról napra az értékét. A közpoti bankok helyett az egyén kezébe teszi az irányítást.

  4. Lindy effektus: minél tovább létezik annál nagyobb esélye van tovább fennmaradni. A Bitcoin blockchain 2009 január 3-án indult és azóta szakadatlanul termeli blokkjait.

  5. Páratlan biztonság: jelenleg közel 40 Exahash/s számítási kapacitás biztosítja a hálózatot: https://www.blockchain.com/charts/hash-rate?scale=1×pan=all\

    5 perces szemléltető videó, hogy mit is jelent ennyi műveletet végezni másodpercenként:

    https://www.youtube.com/watch?v=S9JGmA5_unY

  6. Decentralizált - elosztott hálózat: Több mint 10 ezer publikusan elérhető számítógép (node) validálja és osztja a Bitcoin blockchaint és benne a tranzakciókat: https://bitnodes.earn.com/. A nem publikusan elérhető node-ok számát csak becsülni lehet, a publikus számnak a sokszorosa.

  7. Oszthatóság: A legkisebb egység 1 satoshi ami 0,00000001 bitcoin azaz 10 a -9-en BTC. 100millió satoshi = 1 bitcoin. Amikor 1 bitcoin 1 millió forintba kerül (kb. 3600 USD) 1 satoshi 1 fillért ér.

  8. Skálázhatóság és azonnali mikrotranzakciók: A rohamosan növekvő Lightning Network hamarosan egy teljes fizetőrendszerré fejlődik. Lehetővé teszi pl. a hirdetési bevételek mikro-tranzakciókkal való helyettesítését. A fizetési csatornákon történő tranzakciók nem kell, hogy a blockchainbe kerüljenek így azonnali megállapodást segítenek a felek között minimális díjért. Minden újabb csatorna növeli a küldhető összeg határát és az hálózat áteresztő-képességét. https://bitcoinvisuals.com/lightning

Technikai összetevők

  1. Kriptográfia: Nyílvános (public) és privát kulcs (private key) párokon alapul, amik lehetővé teszik a címek generálását és a tulajdonviszonyok bizonyítását. Lásd: PGP titkosítás:https://hu.wikipedia.org/wiki/PGP
  2. Peer-to-peer (p2p) hálózat: a decentralizációt biztosítja. Nincs egy központi szerver ami a kéréseket kiszolgálja. A hálózatban résztvevő számítógépek az egymástól közvetlenül letöltött adatokból építkeznek. Nincs olyan pont, ami feltétlenül szükséges a hálózat működéséhez. Lásd: BitTorrent protokoll.
  3. Blockchain: a blokkokat alkotó adatok oly módon fűződnek össze, hogy minden blokk tartalmazza az előző blokk hash-ét is így egymástól függetlenül nem változtathatóak, láncot alkotnak. A blockchain integritását a node-ok ellenőrzik. Átlagosan 10 percenként adódnak a lánchoz 1-2 MB méretű blokkok. A Bitcoin blockchain 2018 végén 193 GB-ot foglal.
  4. Proof-of-Work (PoW): a blockchain bányászattal történő biztosítása. Jelentős energiabefektetés nélkül lehetetlen a blockchainbe írni. A protokoll gondolkodik arról, hogy mindenkor a legtöbb munkába (számításba) került lánc az érvényes. A hálózat biztonságának a mutatója a hashrate, a bányászatot végző számítógépek összes számítási kapacitása. A bányászat nehézségét a protokoll 2016 blokkonként (kb. két hetente) újraértékeli és átlag 10 perces blokkidőt céloz meg.

Továbbiak magyarul

A Bitcoin whitepaper fordítása:
https://www.bitcoinbazis.hu/wp-content/uploads/2018/02/Szatosi-Nakamoto-Egy-P2P-elektronikus-készpénzrendszer.pdf

Andreas M. Antonopoulos - Mastering Bitcoin Open Edition magyar fordítása:
https://bitcoinbook.info/wp-content/translations/hu/book.pdf

Nem hivatalos oldal:
https://bitcoin.org/hu/ (vigyázz a bitcoin.com csalás)

Angolul

Cypherpunk Manifesto (1993 március 9.):
https://nakamotoinstitute.org/cypherpunk-manifesto/

A Bitcoin WhitePaper (2008 október 31.):
https://nakamotoinstitute.org/bitcoin/

Elmélet a befektetés és használat mikéntjéről:
https://github.com/PierreRochard/bitcoin-investment-theses

Egy mindent átfogó gyűjtemény:
https://lopp.net/bitcoin.html

Történeti esszé zenével:
https://medium.com/@danhedl/planting-bitcoin-56bd1459cb23

Nick Szabo blogja:
https://unenumerated.blogspot.com/

The Princeton Bitcoin kurzus és könyv:
http://bitcoinbook.cs.princeton.edu/ https://d28rh4a8wq0iu5.cloudfront.net/bitcointech/readings/princeton_bitcoin_book.pdf

Kövesd az élő beszélgetést a (Crypto)Twitteren:
https://twitter.com/openoms

Az osztrák közgazdaságtani iskola alapjai

Könyvajánlat magyarul:

Murray N. Rothbard - Mit művelt a kormány a pénzünkkel?
Murray N. Rothbard - Gazdasági Válságok: Okaik és gyógymódjuk

Könyvajánlat angolul:

Saifedean Ammous - The Bitcoin Standard: The Decentralized Alternative to Central Banking
https://www.amazon.co.uk/Bitcoin-Standard-Decentralized-Alternative-Central/dp/1119473861/
Kalózverziók ebben a feed-ben:
https://twitter.com/saifedean/status/1067030051596718081

Ludwig von Mises - The Theory of Money and Credit https://mises.org/library/theory-money-and-credit

Murray N. Rothbard - The Mystery of Banking
https://mises.org/library/mystery-banking

Jörg Guido Hülsmann - The Ethics of Money Production [https://mises.org/library/ethics-money-production] (https://mises.org/library/ethics-money-production)